Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2016.09.12

Gondolatok a gyűlöletről

rongalas.jpgA Szabadság téri Eleven Emlékmű tárgyainak gyáva megrongálása egy létező életérzés megnyilvánulása, egy folyamat része.

Tudjuk, hogy a személyiség fejlődésére számos tényezőnek van hátrányos hatása. Okai között az ösztön (a létért való küzdelem), genetikai kódok eltérései, frusztráció, a társadalmi környezetből átvett minták, tanult viselkedés és gondolkodás játszhatnak szerepet. „Hősünk”, az elkövető, a rongálással kiélte elfojtott érzelmeit, kárt okozott, emberek érzelmeibe gázolt és cselekedete nem mellesleg, szóbeszéd, nyilvánosság tárgya lett. „A világot jelentő deszkák vonzása!”

Nem tudni egyelőre, hogy ki volt a tettes és személy szerint mi motiválta tettét. Azonban a hír hallatára zombik serege tartotta szükségesnek nézetei és véleménye kinyilvánítását. A „szólásszabadság” jegyében elhangzott véleményekből sajátos kép és kör bontakozik ki. Él közöttünk egy nehéz teherrel megvert embertípus, amelyik antiszociális, erőszakos, trágár és boldogtalan. Harcban áll a múlttal, a jelennel, az egész világgal.

Mindenkivel aki nem olyan mint ő. Legyen cigány, zsidó, tót, szőröstalpú román, kutya szerb, ruszki (bár ez nem biztos), német, amerikai, demokrata, liberális, értelmiségi. Harcban áll a „seggnyaló” kormánnyal, a fülkeforradalom bajnokával, amelyik ezenkívül gyáva és hazaáruló is. Ő ellenzi az európai együttműködést, az EU-t, háborúzni szeretne a szomszédokkal, mint a régi szép időkben, egészen az utolsó szál magyarig! Ez a típus az, akinek köszönhetően Mohács óta el lett kótyavetyélve Magyarország területének és népességének nagy része.

Ez a típus megrekedt az evolúció alacsonyabb fokán, melyen a világ nagy része már átlépett.

Számukra nem evidens, hogy egy ország és annak népe mitől lehet erős és sikeres.
Megfontolásra ajánlok néhány képességet: együttműködés, a közös, alapvető értékek elfogadása, magasan képzett, tudásalapú társadalom, a jogok és kötelességek harmóniája, öngondoskodás felvállalása, a népesség jó egészsége, fizikai állapota, korösszetétele, anyagi gazdagsága, a szolgáltató állam, élni és élni hagyni. Szabadság, demokrácia és kultúra, a hőzöngés, a magyarkodás, a kirekesztés helyett munka és szolidaritás a magyar társadalom leszakadt millióival.

Segédanyag a fogalmak jobb megértéséhez:

Az etológia a biológiának az állatok viselkedésével foglalkozó ága. 
Konrad Lorenz írja, hogy „párhuzam vonható az emberi és az állati agresszió között.”

Agresszió (a latin agressio szóból, jelentése: támadás) minden olyan viselkedésforma, amelynek célja másnak testi sérelmet vagy kárt okozni (a fajtárs eltávolítására irányuló magatartás). 

Az ember esetében a sikeres agresszió a másik élőlény elleni erőszakos cselekményben valósul meg. Az agresszió ezenkívül irányulhat tárgyakra (rombolás), illetve az elkövetőre saját magára is (önagresszió). Az emberi agresszióval a pszichológia foglalkozik. Az agresszió a társas interakciók különböző elméleteinek elsődleges kutatási tárgya 

A terror főnév latinul ijedtséget, rémületet jelent. A ’társadalomra erőltetett rettegés’, ’rémuralom’ értelmében először a francia forradalomban használták a régime de la Terreur, a jakobinus terror idején. Szintén a francia történelemben gyökerezik a Terreur blanche, a fehérterror fogalma, amely eredetileg a Bourbonok fehér zászlajára célozva a restauráció utáni véres megtorlást jelölte. 

A gyűlölet-bűncselekmény kifejezés az USA-ban terjedt el az 1970-es években. Az FBI értelmezésében „olyan személy vagy vagyon ellen irányuló bűncselekmény, melynek motivációja részben vagy teljesen az ELKÖVETŐ faji, vallási, fogyatékosok iránti, etnikai vagy szexuális orientáción alapuló ELŐÍTÉLETÉBŐL fakad.”

Hazánkban az előítéletek célkeresztjében leginkább a roma, zsidó, illetve homoszexuális közösségek állnak a statisztikák szerint, az előítéletet tápláló közösségek közt pedig a szélsőjobb oldali eszméket vallók foglalnak el előkelő helyet.

Az előítéleti motiváció az esetek 50 százalékában rasszizmus, 30 százalékában antiszemitizmus, 10 százalékában homofóbia. A támadások fele bár személy ellen irányult, azonban 75 százalékuk nem járt személyi sérüléssel. Az incidensek 42 százaléka vandalizmus jellegű. A támadások harmada történt a fővárosban, vidéki kistelepüléseken pedig kétszer olyan gyakori az offenzíva mint a megyeszékhelyeken.

Az ilyen jellegű bűncselekmények felderítésére nem találtam számokat.

Talán a helyszínen lévő megfigyelő kamerák adnak majd használható képeket.

Ligeti György